dokumentumfilm

A tervezett film tulajdonképpen egy párhuzamos portréfilm két közismert székelyről:
Barabási Albert-László talán a ma élő leghíresebb magyar tudós, a hálózatkutatás atyja, a káoszelmélet szakértője. Élete a Boston-Budapest tengelyen zajlik, a világ számtalan pontján tart előadásokat, két könyvét (Behálózva, Villanások) több tucat nyelvre lefordították. Ott van a világ tíz legidézettebb fizikusa között. Csíkszereda mellől indult egy kis faluból, Budapesten is tanult, és Amerikában lett világhírű tudós belőle.

A másik székely Kolumbán Gábor. Ő Székelyudvarhelyről indult, fizikus-közgazdász végzettsége van, sok évig a politikában is benne volt (város- és megyevezetőként). Kiszállt a mókuskerékből, és most visszavonultan él Énlakán, saját tanyáján ötven bivallyal. Néha még tanít az egyetemen, de legtöbb idejét az állataival tölti – legfeljebb akkor megy be a városba, amikor a sajtot-tejet kell eladni.

Kevesen tudják, hogy Barabási Albert-László mentorának tartja Kolumbán Gábort, hiszen a bukaresti egyetemen utóbbi volt a káoszelmélet romániai úttörője. A később világhírnevet szerző tudós Kolumbán ösztönzésére kezdett foglalkozni a témával és a bonyolult hálózatok kutatásával.
Ez a tény csak a film végén derül ki a néző számára is, amikor a bostoni világpolgárt elvisszük az énlakai bivalytanyára, hogy újra találkozzon egykori mentorával. A látogatás Kolumbán számára is meglepetés.

A filmet párhuzamos vágásokkal, sok timelapse felvétellel készítjük, jól érzékeltetve a lüktető Boston és a csendes, mozdulatlan Énlaka közti különbséget.

ismeretterjesztő film

Az írott adatok hiányában a régészet fontos forrása lehet Székelyföld történetének. Egy kistáj vagy egy régió korai, írott forrásokban szegény történetének megírása a különböző forráscsoportok komplex felhasználásán, ötvözésén alapszik, a részkutatások csak együttesen vezethetnek komoly eredményekre.

Székelyföldön inkább csak a középkori várak területén végeztek kisebb ásatásokat, a jövőben nagyon fontos eredményeket várhatunk a településásatásoktól. Az egyházi régészet, amely az elpusztult vagy ma is álló egyházi épületek kutatásával foglalkozik, a liturgikus tér feltárásán túl a hitélet és a vallásosság számos kérdéseit vizsgálja a temetkezések tükrén keresztül.

Szemben a romantikus történelem-szemlélet keblén született gyűjtők áltudományosságával, az elmúlt évszázad alatt a régészet egy összetett tudománnyá (határtudománnyá) nőtte ki magát. Eszközeit és módszereit a lehető legszélesebb alapokra helyezte, eredményeit az antropológiától a geológián, a földrajzon, a matematikán, a biológián, a néprajzon, a szociológián, a filozófián, a történelmen, a vallástörténelmen stb. keresztül számos tudományterület ismereteinek felhasználásával fogalmazza meg.

Ezzel szemben a román nacionalizmus és eredettörténet életre hívta a dákó-román elméletet, miszerint a románság őshonos Erdély és Székelyföld területén. Ennek alátámasztására a Ceausescu-rendszerben hamisítottak régészeti leleteket, sőt a történész-régész oktatás is tele volt ideológiával.

Filmünkben a régészet mai helyzetét kívánjuk bemutatni, fiatal régészek-történészek (Gyarmathy Zsolt csíkszeredai múzeumigazgató és Sófalvi András régész) munkáját és kutatási eredményeit megismertetni a nézőkkel. Szeretnénk mindezt populáris, közérthető formában megtenni. Mivel a régészet nem tartozik a legnépszerűbb tudományok közé, az átlagemberek nehezen értik meg a régi tárgyak, töredékek mögött rejlő információkat. A nézők számára érthetővé kell tenni, hogy a régész egy olyan szakember, aki alapos képzés birtokában, az erre kifejlesztett módszerekkel, terepbejárásokkal, leletgyűjtéssel és ásatásokkal múltunk apró láncszemeinek feltárására törekszik. Munkája tárgyának elsősorban eszmei és tudományos értéke van, a leleteket és jelenségeket összességében vizsgálva tudja csak megfogalmazni megfigyeléseit és kutatási eredményeit.

Több kutatási helyszínt keresünk fel szakértőink segítségével, a talált leletek segítségével mintegy nyomozásként próbáljuk megfejteni régi korok szokásait, a székely ősök életét. Utánajárunk a székelyföldi dák-leletek valódiságának, és a continuitás-elmélet ellentmondásainak. Vajon a leletek mit mondanak a székely eredetről, a hunokkal és az ősmagyarokkal való rokonságáról? Különböző korszakok tárgyi emlékeit vizsgáljuk, és ezekben is hasonló érdekes kérdéseket feszegetünk.

Bemutatjuk továbbá a székelyföldi múzeumi életet, hogyan lehet sikeres a Csíki Székely Múzeum, a fiatal igazgató hogyan próbál az új idők digitális kihívásainak elébe menni.

dokumentumfilm

2014-ben huszonöt éve lesz annak, hogy Romániában lezajlott a forradalom. A mai fiatalok csak a szüleik elmondásaiból ismerik a kommunista diktatúra alatti állapotokat.

Akkoriban Romániában a gazdasági helyzet válságos volt, a boltok üresek voltak, a kenyeret jegyre adták és a fiatalok kilátástalanságban éltek. A kisebbségek még elkeserítőbb helyzetben voltak, Ceausescu minden erejével azon volt, hogy beolvassza a kisebbségeket, megszűnt a magyar autonóm tartomány, románokat telepítettek a nagyvárosokba, a kis falvakat fel kívánták számolni. A diktatúra elnyomott minden kezdeményezést, az embereket megfélemlítette a Securitate. Útlevelet csak nehézségekkel lehetett kapni, Külföldre nem nagyon tudtak utazni az emberek.

Akik jobb életre vágytak, azoknak Magyarország jelentette a reményt, nemcsak azért mert ott már elkezdődtek a változások, hanem azért is, mert ez jelentette az egyedüli megoldást a magyarságuk megőrzésére. Így sokan választották hazájuknak Magyarországot. Voltak- nem kevesen- akik hivatalos úton hagyták el Romániát és sokan olyanok, akik hátrahagyták mindenüket, hazájukat, családjukat és nekivágtak a zöld határnak. Róluk szeretnénk megemlékezni filmünkben.

Több ilyen emberrel beszélünk, szeretnénk felidézni a segítségükkel az akkori történéseket. Ezen személyes beszélgetések folyamán feltárulnak a személyes hátterek, a motivációk, az okok, amelyek a határ felé indították el hőseinket. Végigkísérjük őket a határhoz (a román-magyar zöldhatárhoz), felidézzük az útvonalat és velük közösen ismét átéljük a szabadság érzését.

Dokumentarista filmes megoldásokat alkalmazunk, eljátsszuk, illusztráljuk és éreztetjük a határon való átkelés veszélyességét, az izgalmat.

Bemutatunk olyanokat is, akiknek nem sikerült a menekülés. Mi lett a sikertelen szökés következménye, milyen megalázások, atrocitások érték a későbbiekben ezeket az embereket? Hogyan viselték a következményeket?

Továbbkövetjük azok útját is, akiknek sikerült Magyarországra átjutniuk. Milyen volt a fogadtatás? Hogyan viselkedtek a magyar határőrök, a magyar hatóságok? Milyen szerepet vállaltak az egyházak? A magánszemélyek és az alakuló civil szervezetek is kivették részüket az erdélyi menekültek segítésében.

Kijelenthetjük, hogy egész Magyarország egy emberként megmozdult és összefogott ebben a kérdésben, amely hozzájárult a szocializmus bukásához.

Tervünk szerint a romániai változások 25 éves évfordulóján szeretnénk a filmet bemutatni, majd Erdélyben és Székelyföldön tartanánk vetítéseket.

ismeretterjesztő film

Kik azok a székelyek, hol élnek? Eddig még nem készült átfogó, összefoglaló film a székelységről, kiváltképp olyan mű, amit egy nyugat-európai is megért. Az anyaországban sem nagyon értik, hogy mi adja a székelység markáns nemzeti karakterét, és miért hat ez ennyire erősen a nemzeti gondolkodásra.
A székelység Magyarország egyik legkarakteresebb népcsoportja erős nemzettudattal és vallástudattal rendelkezik.  Mik ezek a jegyek, hogyan alakultak ki? Kultúra-történelem-hagyomány? Természetesen vannak a sztereotipiák Székelyfölddel és a székelységgel kapcsolatban.

Filmünk első részében ezek hátterét világítanánk meg (vázlatszerűen):
Eredetlegendák, rovásírás, nyelvjárások, népművészet, székely irodalom, néplélek,
Székelyföld, mint földrajzi egység: hogyan tagolódik, milyen természeti értékek találhatóak,
Székelyföld története: mindig periférián, határvédelem, harcias nép, Erdélyi fejedelemség része, Siculicidium, iparosodás, Trianoni tragédia, II. bécsi döntés, Autonóm  terület 1968-ig, Ceausescu-rendszer, demokratizálódás, globalizáció, Székely társadalom, köznemesség, mezőgazdaság, falusi mentalitás, önrendelkezés, székely népgyűlések, közbirtokosság, a vallási türelem, magyarságtudat, stb.

Filmünk második része pedig a jelenre koncentrál: Székelyföld egy fejlődő, perspektivikus régió. Ebben természetese nagy szerepe van az itt élő embereknek. Ezt a modernizálódó Székelyföldet járjuk be. Milyen a felsőoktatás, a helyi média, a kulturális élet. Milyen civil kezdeményezések jöttek létre, milyen a hatásuk a helyi helyi demokratikus folyamatoknak. Miért fontos az autonómia? Milyen a kisebbségi lét a XXI. században? Hogyan lehet példát mutatni az anyaországiaknak hazaszeretetből? Miért fontos a székelyeknek a magyar állampolgárság?

Filmünk két része párhuzamokat állít fel, de az egyes fejezetek sorban is kapcsolódnak egymáshoz. Fiatal székely műsorvezetőnk (Fazakas Júlia – szinésznő) végigkalauzol  bennünket a régióban. A film interjúkra-mini portrékra épülne fel. Többféle embert megszólaltatunk, az egyszerű góbétól a mérnökön át a múzeumigazgatóig, melyek tematikailag külön 2-5 perces blokkokra osztanák a műsort. Többkamerás interjúkat vennénk fel. Az interjúkat sok, a témákhoz kapcsolódó vágóképpel mutatnánk be, a felvételek a természeti és épített környezetet ígényesen mutatnák meg, hogy a néző pozitívan fogadja be a látványt. Sok animációt használnánk, térképeket és székely néprajzi motívumokat,valamint archív fotókat jelenítenénk meg nem csak wishként, hanem díszítésként is.

Az egyes témákat könnyeden (de precíz) formában mutatnánk be, hogy filmünk akár külföldi televíziókban is sugározható legyen, a nyugati (de pl. román) nézők is informálódjanak és pozitív élményekkel legyenek gazdagabbak. Nem utolsósorban pedig, hogy megismerjék a székelyeket.

dokumentumfilm

Huszonkilenc évvel ezelőtt kerültem tanárként egy erdélyi magyar faluba, ahol a 7. és 8. osztályosok osztályfőnöke lettem. A 8. osztályosok középiskola választás előtt álltak, hiszen a 10 osztály elvégzése kötelező volt. Az osztályfőnöki órák központi témája volt az iskola- és pályaválasztás, amely során sokat beszélgettünk ki, hogy képzelte el a jövőjét. Egy alkalommal egy kérdőívet állítottam össze, amelyen a többi között az a kérdés is szerepelt, hogy „miként képzeled el az életedet?” és, amelyre ilyen válaszok születtek:

„Én úgy, hogy szerencsés, ügyes és jóindulatú szeretnék lenni egész életemben és életemet normálisan végezzem el. Én itt az erdőben szeretnék élni, mert szeretem az erdőt és két gyermekem legyen”.

„Ha sikerül leérettségiznem, elmegyek katonának. Mikor leszerelek megismerkedem egy lánnyal. Ha ki tudok jönni vele elveszem feleségül.”

„(…) veszek egy szekeret és két lovat, megházasodok ha megnövök és a gyermekeket beléültetem a szekér derekába.”

„Szeretnék elmenni kirándulni és sok más idegen országba. Például Magyarország, Németország, a Tengerre és még sok helyre”.

„Én az életet nehéznek képzeltem el”.

A filmben szembesítenénk a ma már a 40-es éveiket taposó volt diákokat egykori elképzeléseikkel. Bemutatnánk, hol és hogy élnek jelenleg, miként alakult az életük, mit sikerült megvalósítaniuk gyerekkori terveikből, vannak-e még álmaik és miként tudnak szülőföldjükön boldogulni, mik az ő gyerekeiknek a kilátásai.

Egyben egy időutazás is lenne, hiszen Egerpatakon a felsőtagozat már nem működik, a gyerekek a rétyi iskolába járnak, immár iskolabusz hozza-viszi őket. A rendszer ugyan változott, de a gondok  maradtak. A szegénység ma is számos probléma forrása. Az egykori diákok személyes sorsán keresztül szeretnénk bemutatni a székelyföldi emberek életkörülményeit, mindennapjait és levonni a tanulságokat, ha vannak. 

Egykor problémát jelentett a román nyelv ismerete, ami jelentősen megnehezítette a továbbtanulást, az érvényesülést. Érdekes lenne felkutatni és megszólaltatni az egykori tantestület tagjai közül Visan Niculina fizika-kémia szakos tanárt, aki akkor szembesült először életében azzal, hogy Romániában vannak magyar falvak, ahol a diákok nagy része nem beszél románul. A néző számára érdekes lehet bemutatni, hogy miként oldották meg a kommunikációs problémát tanár és diák között.

A festői környék – a rétyi nyír, a rétyi tó, a rétyi erődtemplom – jelentősen hozzájárulhat a film látványvilágához.

(Szabó Ágnes -társrendező)

ismeretterjesztő film (még nincs végleges szinopszis)